A stressz biológiája – Hogyan „égeti ki” az agyi ereket a krónikus feszültség?

1. A tartós stressz testünk számára „vegyes üzemmód”

A krónikus stressz állandó készenléti állapotot okoz a szervezetben: aktiválódik a HPA‑tengely és a szimpatikus idegrendszer, ami tartósan emeli a vérnyomást és a szívdobogást – mindez érrendszeri terhelést jelent. Epidemiológiai adatok szerint már egy nagyobb stresszor 17 %-kal, kettő vagy több ilyen esemény pedig akár 31 %-kal is megemelheti az első stroke kockázatát. [1]

2. Kortizol – a túlélőkészültség ára

A stresszválasz során felszabaduló kortizol hosszú távon károsítja az érfalakat. Egérkísérletekben a krónikusan magas kortizolszint csökkentette az endoteliális nitrogén-oxid termelést, fokozta a szuperoxid-képződést, rontotta az érelernyedést, és nagyobb agyi infarktusokat eredményezett – mindez reverzibilis volt glükokortikoid-receptor-antagonistával kezelt állatokban. [2]

Tehát a tartós stressz miatt termelődő kortizol károsítja az ereket: rontja azok tágulóképességét, elősegíti a gyulladást és fokozza a stroke kockázatát, ám ez a folyamat bizonyos kezelésekkel visszafordítható lehet.

3. Endotélium rombolása és gyulladás

A stressz szerepe az endothelial dysfunctio kialakulásában jelentős: az érbelhártya működése romlik, ami érszűkülethez, vérnyomás-emelkedéshez és fokozott trombóziskészséghez vezet. Ugyanakkor a stressz elősegíti gyulladásos citokinek (pl. IL-6, TNF‑α) felszaporodását, amelyek az érfalak gyulladásán keresztül elősegíthetik az érelmeszesedést és az atherotrombotikus stroke kialakulását. [3][4]

4. Stroke kockázata, különösen nőknél

Fiatalabb nők körében egy Neurology-ban publikált vizsgálat szerint a közepes stressz 78 %-kal növelte az iszkémiás stroke rizikóját – magas stressz esetén is nőtt a rizikó, bár mérsékelten. A férfiaknál nem mutattak összefüggést. [5]

5. Agy (mikro)keringés és neurovaszkuláris sérülések

A tartós stressz rontja az agyi autoregulációt – azaz az agyi erek kevésbé alkalmazkodnak a vérnyomásváltozásokhoz. Ennek következtében kritikus agyterületek (pl. prefrontális kéreg, hippocampus) vérellátása csökkenhet, és MRI-vizsgálatok fehérállomány-sérüléseket, mikrovérzéseket is kimutattak stresszben élőknél. [6]

6. Mit tehetünk? – Stresszkezelés mint agyi védelem

Stressz menedzselése egyszerre mentális és érrendszeri fegyver is. A mozgás csökkenti a kortizolt és javítja az endothelium működését. A relaxáció, meditáció, megfelelő alvás és társas támogatás fokozzák a nyugalmi (paraszimpatikus) tónust, ellensúlyozva a stressz káros hatásait. [7]

Ha többet szeretnél megtudni a stroke-kal kapcsolatban, akkor csatlakozz facebook csoportunkhoz: https://www.facebook.com/strokeneurorehab