Tények a sztrókról

Az Amerikai Stroke Szövetség (American Stroke Association) szerint:

• A sztrókos halálesetek több mint fele nőknél fordul elő.
• Több férfi kap sztrókot, de több nő hal meg sztrók következtében.
• Évente körülbelül 700 000 ember szenved el új vagy visszatérő sztrókot.
• Körülbelül 4,7 millió sztrók-túlélő él jelenleg – ezért a sztrók a legsúlyosabb, hosszú távú betegséghez vezető ok.
• Ha összeadjuk a szívbetegségekre és a rákra fordított éves egészségügyi kiadásokat, az még mindig kevesebb, mint amennyit a sztrók kezelésére költenek évente.
• A sztrókok közel háromnegyede 65 év felettieknél fordul elő, és az esély arra, hogy valaki sztrókot kapjon, több mint kétszeresére nő minden egyes újabb évtizedben 55 éves kor után.
• Az afroamerikaiaknál a sztrók gyakoribb és halálosabb – még fiatal- és középkorú felnőttek körében is – mint bármely más etnikai vagy faji csoport esetében az Egyesült Államokban.
• Évente kétszer annyi nő hal meg sztrókban, mint mellrákban.
• A magas vérnyomás a sztrók első számú kockázati tényezője
• Új kezelések állnak rendelkezésre, amelyek jelentősen csökkentik a sztrók okozta károsodást, de a tünetek megjelenését követő 60 percen belül kórházba kell érni a maradandó fogyatékosság megelőzése érdekében.
• A sztrók tüneteinek ismerete, a mentők azonnali hívása  és a kórházba jutás kritikus fontosságú.
• Évente 320 000 sztrók lenne megelőzhető a magas vérnyomás megfelelő kezelésével.
• Sztrók közben percenként kétmillió agysejt pusztul el, ami növeli a maradandó agykárosodás, a fogyatékosság vagy a halál kockázatát.
• A koszorúér-betegség és a sztrók számos közös kockázati tényezővel bír: magas koleszterinszint, magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, fizikai inaktivitás, túlsúly vagy elhízás.
• Azok, akiknek koszorúér-betegségük, anginájuk van, vagy szívrohamot szenvedtek el érelmeszesedés következtében, több mint kétszer akkora eséllyel kapnak sztrókot, mint azok, akiknél ezek nem állnak fenn.
• Ha a koszorúerekben érelmeszesedés van jelen, akkor nagy valószínűséggel más testrészekben is előfordul.
• Az egészséges táplálkozási szokások segítenek csökkenteni három fontos kockázati tényezőt: magas vérzsírszintet, magas vérnyomást és túlsúlyt.
• Minden harmadik amerikai felnőttnek magas a vérnyomása, de mivel ez nem jár tünetekkel, ezeknek az embereknek csak egyharmada tud róla.
• A magas vérnyomás az első számú, módosítható kockázati tényező a sztrók kialakulásában. Emellett hozzájárul a szívrohamhoz, szívelégtelenséghez, veseelégtelenséghez és érelmeszesedéshez (az artériákban lerakódó zsíros plakkokhoz).
  Egyéb módosítható kockázati tényezők:
• Magas koleszterinszint
• Pitvarfibrilláció
• Dohányzás
• Szívbetegségek
• Cukorbetegség
• Nyaki vagy más artériás betegségek
• Drog használat
• Nagy mennyiségű alkoholfogyasztás
• Fizikai inaktivitás
• Elhízás

Nem módosítható kockázati tényezők:

• Korábbi sztrók vagy meglévő szív- és érrendszeri betegség (pl. szívroham)
• Korábbi átmeneti iszkémiás roham (TIA, „mini-sztrók”)
• Életkor: 60 év felett
• Családi halmozódás – ha volt a családban sztrókos beteg
• Nem: férfiak nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a nők
• Véralvadási zavarok, például sarlósejtes vérszegénység vagy policitémia
• Szívbillentyű-betegség, például mitrális szűkület