1. A tartós stressz testünk számára „vegyes üzemmód”
A krónikus stressz állandó készenléti állapotot okoz a szervezetben: aktiválódik a HPA‑tengely és a szimpatikus idegrendszer, ami tartósan emeli a vérnyomást és a szívdobogást – mindez érrendszeri terhelést jelent. Epidemiológiai adatok szerint már egy nagyobb stresszor 17 %-kal, kettő vagy több ilyen esemény pedig akár 31 %-kal is megemelheti az első stroke kockázatát. [1]
2. Kortizol – a túlélőkészültség ára
A stresszválasz során felszabaduló kortizol hosszú távon károsítja az érfalakat. Egérkísérletekben a krónikusan magas kortizolszint csökkentette az endoteliális nitrogén-oxid termelést, fokozta a szuperoxid-képződést, rontotta az érelernyedést, és nagyobb agyi infarktusokat eredményezett – mindez reverzibilis volt glükokortikoid-receptor-antagonistával kezelt állatokban. [2]
Tehát a tartós stressz miatt termelődő kortizol károsítja az ereket: rontja azok tágulóképességét, elősegíti a gyulladást és fokozza a stroke kockázatát, ám ez a folyamat bizonyos kezelésekkel visszafordítható lehet.
3. Endotélium rombolása és gyulladás
A stressz szerepe az endothelial dysfunctio kialakulásában jelentős: az érbelhártya működése romlik, ami érszűkülethez, vérnyomás-emelkedéshez és fokozott trombóziskészséghez vezet. Ugyanakkor a stressz elősegíti gyulladásos citokinek (pl. IL-6, TNF‑α) felszaporodását, amelyek az érfalak gyulladásán keresztül elősegíthetik az érelmeszesedést és az atherotrombotikus stroke kialakulását. [3][4]
4. Stroke kockázata, különösen nőknél
Fiatalabb nők körében egy Neurology-ban publikált vizsgálat szerint a közepes stressz 78 %-kal növelte az iszkémiás stroke rizikóját – magas stressz esetén is nőtt a rizikó, bár mérsékelten. A férfiaknál nem mutattak összefüggést. [5]
5. Agy (mikro)keringés és neurovaszkuláris sérülések
A tartós stressz rontja az agyi autoregulációt – azaz az agyi erek kevésbé alkalmazkodnak a vérnyomásváltozásokhoz. Ennek következtében kritikus agyterületek (pl. prefrontális kéreg, hippocampus) vérellátása csökkenhet, és MRI-vizsgálatok fehérállomány-sérüléseket, mikrovérzéseket is kimutattak stresszben élőknél. [6]
6. Mit tehetünk? – Stresszkezelés mint agyi védelem
Stressz menedzselése egyszerre mentális és érrendszeri fegyver is. A mozgás csökkenti a kortizolt és javítja az endothelium működését. A relaxáció, meditáció, megfelelő alvás és társas támogatás fokozzák a nyugalmi (paraszimpatikus) tónust, ellensúlyozva a stressz káros hatásait. [7]
Ha többet szeretnél megtudni a stroke-kal kapcsolatban, akkor csatlakozz facebook csoportunkhoz: https://www.facebook.com/strokeneurorehab
Források
[2] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21921276/?utm_source=strokeneurorehab.com
[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Endothelial_dysfunction?utm_source=strokeneurorehab.com
[4] https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0889159123001630?utm_source=strokeneurorehab.com
[6] https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6126243/?utm_source=strokeneurorehab.com