Tények a sztrókról
Az Amerikai Stroke Szövetség (American Stroke Association) szerint:
- A sztrókos halálesetek több mint fele nőknél fordul elő.
- Több férfi kap sztrókot, de több nő hal meg sztrók következtében.
- Évente körülbelül 700 000 ember szenved el új vagy visszatérő sztrókot.
- Körülbelül 4,7 millió sztrók-túlélő él jelenleg – ezért a sztrók a legsúlyosabb, hosszú távú betegséghez vezető ok.
- Ha összeadjuk a szívbetegségekre és a rákra fordított éves egészségügyi kiadásokat, az még mindig kevesebb, mint amennyit a sztrók kezelésére költenek évente.
- A sztrókok közel háromnegyede 65 év felettieknél fordul elő, és az esély arra, hogy valaki sztrókot kapjon, több mint kétszeresére nő minden egyes újabb évtizedben 55 éves kor után.
- Az afroamerikaiaknál a sztrók gyakoribb és halálosabb – még fiatal- és középkorú felnőttek körében is – mint bármely más etnikai vagy faji csoport esetében az Egyesült Államokban.
- Évente kétszer annyi nő hal meg sztrókban, mint mellrákban.
- A magas vérnyomás a sztrók első számú kockázati tényezője
- Új kezelések állnak rendelkezésre, amelyek jelentősen csökkentik a sztrók okozta károsodást, de a tünetek megjelenését követő 60 percen belül kórházba kell érni a maradandó fogyatékosság megelőzése érdekében.
- A sztrók tüneteinek ismerete, a mentők azonnali hívása és a kórházba jutás kritikus fontosságú.
- Évente 320 000 sztrók lenne megelőzhető a magas vérnyomás megfelelő kezelésével.
- Sztrók közben percenként kétmillió agysejt pusztul el, ami növeli a maradandó agykárosodás, a fogyatékosság vagy a halál kockázatát.
- A koszorúér-betegség és a sztrók számos közös kockázati tényezővel bír: magas koleszterinszint, magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, fizikai inaktivitás, túlsúly vagy elhízás.
- Azok, akiknek koszorúér-betegségük, anginájuk van, vagy szívrohamot szenvedtek el érelmeszesedés következtében, több mint kétszer akkora eséllyel kapnak sztrókot, mint azok, akiknél ezek nem állnak fenn.
- Ha a koszorúerekben érelmeszesedés van jelen, akkor nagy valószínűséggel más testrészekben is előfordul.
- Az egészséges táplálkozási szokások segítenek csökkenteni három fontos kockázati tényezőt: magas vérzsírszintet, magas vérnyomást és túlsúlyt.
- Minden harmadik amerikai felnőttnek magas a vérnyomása, de mivel ez nem jár tünetekkel, ezeknek az embereknek csak egyharmada tud róla.
- A magas vérnyomás az első számú, módosítható kockázati tényező a sztrók kialakulásában. Emellett hozzájárul a szívrohamhoz, szívelégtelenséghez, veseelégtelenséghez és érelmeszesedéshez (az artériákban lerakódó zsíros plakkokhoz).
Egyéb módosítható kockázati tényezők: - Magas koleszterinszint
- Pitvarfibrilláció
- Dohányzás
- Szívbetegségek
- Cukorbetegség
- Nyaki vagy más artériás betegségek
- Drog használat
- Nagy mennyiségű alkoholfogyasztás
- Fizikai inaktivitás
- Elhízás
Nem módosítható kockázati tényezők:
- Korábbi sztrók vagy meglévő szív- és érrendszeri betegség (pl. szívroham)
- Korábbi átmeneti iszkémiás roham (TIA, „mini-sztrók”)
- Életkor: 60 év felett
- Családi halmozódás – ha volt a családban sztrókos beteg
- Nem: férfiak nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a nők
- Véralvadási zavarok, például sarlósejtes vérszegénység vagy policitémia
- Szívbillentyű-betegség, például mitrális szűkület