Continuous improvement

My name is Péter Somlai, and I turned 50 last year – 2021. In the summer of 1990, I suffered a serious, life-threatening road accident and spent almost three months in a deep coma in the accident surgery department of the Veszprém hospital. I came to my senses in November, after which I was transported to the rehabilitation institute in Budapest. Interestingly, the actual rehabilitation only started in December, when I returned home. Here I would like to thank my parents again, who also asked a physiotherapist and a speech therapist to “make something happen”, to make something happen, because my situation did not promise much good.

Ha jól belegondolunk, akkor balesetem évében az ARNI trénerem még meg sem született – az ateisták most hagyják ki a mondat következő részét –, s csupán a Jóisten terveiben létezett, hogy mi 2021. nyarától együtt fogunk majd dolgozni. S hogy milyen eredménnyel? Erről szól a következő írás!

Májusban kezdtük el a speciális Arni tornát, ami főként a bénulásban érintett végtagjaim újbóli megerősítését jelentette. Már az első hónapokban jelentős eredményeket értünk el, amikor a bénulásban legjobban érintett jobb oldalam kezdett „jól” viselkedni. Először az úszásnál vetem észre, hogy a jobb oldali csípőm „kopogása” sokkal ritkábban jelentkezett. Az úszásom is harmonikusabb lett, a távolság, és az ez miatt érzett öröm egyaránt megnövekedett.

This was the first, most striking success.

A baleset következtében az egyensúlyom is bizonytalanná vált. Kezdetben önálló sétákra nem vállalkoztam, mert képtelen voltam akár a percekben mérhető helyváltoztatásra is. A tréneremmel megpróbáltuk az ügyetlenül mozgó jobb oldalam korrigálása mellett az egyensúlyom javítását. Erre külön gyakorlatokat kaptam tőle, és hihetetlen, de beigazolódtak jóslatai. A kutyámat is el tudtam vinni sétálni, aki nagy-nagy örömmel fogadta ezt a változást.

I already mentioned that the “shutdown” affected every part of my body, but my right side was the worst. I think it’s important to mention something else about my hip:

My rheumatologist doctor expressed the opinion years ago - when she heard my hip knocking - that she thought I had 10 years until surgery. We moved this part separately in the exercise, and these ten years did not decrease over time, but remained unchanged.

"Getting my right knee to work" was also successful, mainly relieving the strain on my left side - and thus significantly reducing my pain.

I have now become capable of doing small housework, I help my parents, for example, by doing the small shopping myself. It also happens – unfortunately not very often due to my laziness – that I prepare dinner for myself. I often go to the nearby bakery, and – because of my elderly parents – I am also a frequent guest at the pharmacy…

A heti egy alkalom mellett itthon is elvégzem azokat a gyakorlatokat, amiket tanácsoltak. Szeretek az ARNI tréneremmel együtt dolgozni, s bármennyire hihetetlen is, az olykor fizikailag nehéz gyakorlatok mentális könnyebbséget jelentenek, hogy már a közeli jövőben javulást remélhetek…